Évekkel ezelőtt közös „beszélgető könyvet” adtunk ki Lengyel Lászlóval. Ebből idézek itt néhány bekezdést; abból a fejezetből, amelyben a szabadságról és a politikai függetlenség lehetőségeiről gondolkoztunk.
HE: Nem vagyok független. Nem is lehetek.
LL: Eddig mintha mindig az ellenkezőjét állítottad volna.
HE: Akkor tévedtem. Mert nincs független ember. Nem lehet kibújni valamennyi függőségünkből. Emlékszel arra a viccre, amikor Kohn bácsi elmegy Belfastban a futballmeccsre? Nem? Akkor elmondom.
Nos hát Kohn bácsi vagy Göre Gábor -- nem tudom már, melyik vicc-folklorból való ez a történet -- meglátogatja a rokonait Belfastban. Szombaton kimegy egy helybeli angol meg egy ugyancsak helybeli ír futballcsapat rangadójára. Izgalmas, szép meccs, Kohn bácsi/Göre Gábor lázba jön, felugrál, tapsol, biztat, hajrát kurjongat. A baj csak az, hogy rosszkor ugrál föl, rosszkor tapsol, rosszkor kurjongat. Illetve pontosabban: félreérthetően ugrál föl, tapsol, kurjongat. Máskor, mint a tőle balra ülő angol szurkolók, és máskor, mint a tőle jobbra ülő ír szurkolók.
Mindkét oldalról egyre gyanakvóbban méregetik. Nem értik, hogy végül is hova húz. Az angolok ráförmednek: -- "Maga az íreknek drukkol! Maga katolikus!" – "Nem, nem drukkolok az íreknek." Akkor maga az angoloknak drukkol. Maga protestáns" – horkannak föl az írek. "Nem, nem drukkolok az angoloknak", válaszol Kohn bácsi/Göre Gábor, és szeretné már nyugodtan nézni a meccset.
Szomszédai végkép nem értik. Egyszerre kérdik két oldalról: "De hát akkor melyik csapatnak drukkol?" -- "Én?... Én egyszerűen csak szeretem a futballt, tapsolok annak, aki jól játszik, és szidom azt, aki rosszul. A futballnak drukkolok." -- "Ahá", esik le a huszfilléres jobbra is, balra is. "Szóval maga atheista!" – Ebben megnyugszanak, és tovább folyik a zenebona.
LL: És te kinek drukkolsz?
HE: Valahogy úgy vagyok a politikával, mint Göre Gábor/Kohn bácsi a futballal. Nem az egyik vagy másik pártnak drukkolok, hanem az országnak. És ezen belül annak, aki szebben és jobban játszik. Mindazoknak, akik többet tesznek vagy tehetnek azért, hogy az ország előre haladjon és ne hátrafelé bukdácsoljon, araszoljon.
